A sulifesztivál

Szombaton útnak indultunk Toganéba, ahol vasárnap és hétfőn tartották az iskolafesztivált. Mi azért mentünk egy nappal korábban, hogy segítsünk az előkészületekben. A vonat kialakítása olyan volt, mintha egy metrón lennék. De később rájöttem, hogy a másik kocsiban volt hagyományos vonatelrendezés is. Az jobban tetszik, mert nem kell annyi emberrel szemben lenni. Ha már a tömegről van szó, eleinte mi voltunk majdnem egyedül a kocsiban, de szép lassan megtelt a vonat, volt, akinek már csak állóhely jutott. Az átszállásra kemény 3 percünk volt, de sikeresen elértük a csatlakozást. Amikor megérkeztünk, elkezdtük a terem átrendezését, kivettük a székeket és a padokat. Két oldalra kiraktuk őket, és rájuk pedig Magyarországgal és Németországgal kapcsolatos tárgyakat, képeket helyeztünk. Merthogy osztoztunk a termen a németországi kiállítással. Annyira jól sikerült, mint később kiderült, hogy megnyertük a legjobb kiállítás díját. Pihenéskép Tanár Úr csinált rólunk képeket, neki ez is a hobbijai közül egy ez. Nagyon jól sikerültek, ez a 2 lett a kedvencem.

A gyereksarok felállítása közben

Vasárnap reggel találkoztunk és felállítottuk a sátrat, ahol árusítottuk az ételünket. Húsos, csokis és lekváros palacsintát készítettünk. Délután 5ig volt az árusítás, de én hamarabb eljöttem onnan, mert jelenésem volt a teremben hastáncolni. Ez volt az első, hogy teljesen egyedül táncoltam, ezért izgultam és elrontottam a koreográfiát, de mivel azt rajtam nem tudta senki, így nem látszott :D Improvizáltam valamit. Kétszer is eltáncoltam, mert volt, aki lemaradt az elsőről. Aztán énekeltem is, legalábbis próbálkoztam. Tanár Úr megkérdezte, hogy akarok e énekelni. De mivel előtte keveset gyakoroltuk, nem minden dal ment jól :D Hastáncos képek is készültek, azokat még nem láttam, de Tanár Úr szerint jók lettek.  Este pedig karaokezni mentünk a többi cserediákkal. A bár kicsit messze volt, de szerencsére fuvarozott minket egy japán srác. Nagyon jó hangulat volt. Énekeltem mikrofonban is, de több mikrofon volt, ezért mindig volt, aki csatlakozott és ezért sose énekeltem csak egyedül. Kivéve amikor egy japán dalt énekeltem, amit nem ismertek a többiek, de az is jó volt. Mire hazaértünk 3 óránk volt, hogy aludjunk, reggel korán keltünk :D

Mindkét nap azzal kezdtük a napot, hogy sorban álltunk karszalagért és leellenőrizték, hogy elég rövid e körmünk. A sátoron belül kötény, fejkendő és maszk kötelező volt. A kiszolgálásnál a kesztyű is. Volt, amikor két percre leszedtem a maszkot, hogy egy kicsit levegőzzek, és rögtön jött egy felügyelő, hogy rakjam vissza. Nos, miután megvolt a sorban állás, megint felállítottuk  a sátrat, ugyanis előző nap végén szét kellett szedni. Utána elkezdtünk ismét főzni. Volt sok vevőnk, de igazán akkor indult be az üzlet mikor 400 yenről levittük 300 yenre a húsos palacsinta árát. Erről jut eszembe, a húsos népszerűsége magasan verte a többiét, pedig azt hittem az édeseket jobban viszik majd. Ennek örültünk. Komoly sor alakult ki a sátrunk előtt :D Ezért sajnos nem volt nagyon időnk körülnézni a fesztiválon.  Annyira jól ment az üzlet, hogy idő előtt kifogytunk belőle, pedig többször is voltunk  a boltban utánpótlásért. Mikor végeztünk ismét felléphettem, ezúttal az iskola kávézójában, sokkal több ember előtt. De érdekes mód, ez jobban sikerült, mint az előző napi. De persze lehet azért, mert már megszoktam, hogy egyedül vagyok.  A nap végére nagyon elfáradtunk, este 7kor már ágyban voltam és másnap 7g fel sem ébredtem :D Ennyit sosem szoktam aludni, de most az előző napi kialvatlanságot is bepótoltam.

Hétfőn kettőkor kellett az iskola sportközpontjában lennünk, orvosi vizsgálat céljából.  Nagyon jól megvolt szervezve, 1 óra alatt végeztünk is minden vizsgálattal. Minden vizsgálat külön asztalkánál volt, és körben haladtunk. Akartam csinálni képet, de annyi cuccom volt, hogy nem vettem elő pluszba a telefonom is. Mert velünk volt minden cuccuk az elmúlt 3 napról. Kiderült, hogy nem is 167 hanem csak 165 centi vagyok o.o De amúgy minden rendben. Ezután pedig a többi kamogawai diákkal együtt, a sulibusszal utaztunk vissza Kamogawában. És nemrég értünk haza.

Nagyon jól éreztem meg magam, sok új embert megismertem.  Két hét múlva pedig hasonló fesztivál lesz ezúttal nálunk, Kamogawában, már várom.

A hét többi részéről a következő bejegyzésben^^