2020. március 8., vasárnap

Két hét Babával^^

Folytatom onnan, ahonnan abbahagytam 2 hete. A másik intenzív órán a természettel való kapcsolatról tanultunk. Sajnos a mai japán gyerekek nem nagyon érdeklődnek a természet iránt. Az előadónk foglalkozása, hogy táborszerű foglalozásokat tart a gyerekeknek, ahol megtnulnak tüzet gyújtani stb. Faragtunk fából magunknak egy kanalat :D Vagy 2x megvágtam magam, így sajnos nem lettem készen, mert a vért próbáltam elállítani. De ahhoz képest nem is lett rossz. Sok játékkal is megismerkedtünk. Az volt a kedvencem, hogy egy labdát kellett körbeadni, úgy hogy megvolt határozva a sorrend, attól eltérni nem lehet, és mindenkinek egyszer hozzá kell érnie, kivée a kezdőt, mert hozzá is ért vissza. A lényeg az volt, hogy próbáljuk meg minél kevesebb idő alatt megoldani. A végén már 1 máspdperc elég volt hozzá. Utolsó nap pedig tüzet próbáltunk gyújtani, majd pillecukrozni. Ahogy vége lett indultam Tokyoba, mert másnap reggel érkezett meg Árpi <3









Első héten Tokyoban voltunk, sokfele elnéztünk. Egyik nap egyik ismerősöm elkísért minket, sushizni mentünk, aztán Asakusába mentünk megnézni a szentélyt. Majd az Ueno parkba mentünk, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve az ott lévő állatkertbe is elnéztünk. Az otthoniak jobbak :D Végezetül pedig Akihabarába mentünk egy játékközpontba szórakozni. Több emeleten sorakoztak a játékok. Minden emeleten másfajta játékok. Például zenés, harcolós, szerencsjáték és vr játékok is voltak. Ellátogattunk a császár palotájához, már amennyi meg volt nyitva belőle. Csak a kertjét láthattuk, a többi csak különleges alkalmakkor látogatható. De utazásunk során láttunk olyan kertet ami szebb volt mint a császáré (de ezt ne mondjátok el neki :P) Olyan nap is volt, amikor otthon tüsténkedtünk, mert vendéglátónk anyukája magyar ételt akart megkóstolni. Egy húzós nap másnapján amikor csak pihenni terveztünk, Chito ayukája elvitt minket egy lakásberendező boltba, mert arra volt dolga. A szakértő, akit hozott segítségül egy gyerekkori jó barátja. Jót beszélgettünk vele, volt közös témájuk Árpival én pedig gyakorolhattam a fordítást :D Estére az anyuka meghívta vacsorára, ahol gitárjátékkal kedveskedett nekünk :) A magyar pálinka is ízlett mindenkinek.

TeamLab Digital Art 






Kilátás a Tokyo Metropolitan Government-ből







Asakusa 

Ueno 

















Akihabara



















Ryogoku



Császári palota 














Ezt ő vette nekünk ajándékba









Na vajon melyik lehet Árpi :D 



27.e éjjel indult a buszunk Kanazawa-ba. De olyan sok helyről indultak a buszok a Tokyoi állomáson, hogy nem találtuk meg időben. Ezért az állomás mellett egy manga kávézóban vészeltük át az időt, és shinkansennel mentünk másnap reggel. Úgy kell elképzelni, mint egy könyvtár é hotel keveréke. Van sok manga, amit az ott tartózkodás alatt lehet olvasni. Kétféle szoba létezik, egy elkülönített privát és a közös olvasós részen. Időre béreljük a szobát, ennek függvényében változik az ára. Általában 5  8 és 10 órás csomagok vannak. A legtöbben van lehetőség zuhanyozni is, illetve korlátlan üdítőfogyasztás van. De nem csak olvasni jár oda az ember, a turisták is szívesen használják olcsó száláshelyként. Kétféle ülőalkalmatosság közül választhatunk. Van a milyenk, az úgymond lapos aljú, alváshoz kiválló. Aki pedig munka céljából jön annak  a forgós székű szobák lesznek a megfelelőek.

2 órával érkeztünk csak megkésőbb, mint a busz érkezett volna, szóval volt időnk bőven várost nézni. A Kanazawai várra és a körülötte lévő kertrendszerre kellett egy egész délelőtt és egészen délután 3ig kitartott. De nagyon szép, veri a császárt :D Ja előtte kinéztünk a halpiacra. Sok érdekes árut láttunk először életünkben. Ott helyben megreggeliztem. A park után felszálltunk a turista buszra és megnéztük Kanazawa egyéb látványosságiat pl a ninja szentélyt. Aztán már eléggé elfáradtunk, úgyhogy utunk a szállásunkhoz, a manga kávézó fele vezetett. Amiben Tokyoban voltunk az nem volt az igazi, de szerencsére ez jó volt. Ha valakinek szüksége lenne rájuk a jövőben a Kaikatsu Club-ot tudom ajánlani. Tiszta is, viszonylag hangszigetelt is és még külön dohányzó fülke is van. Ja és az ajtó csak a belépőkártyánkkal nyílt. A szobában van egy számítógép nagy képernyővel, ott néztük a Vajákot :D A szoba nem túl nagy, de pont akkora hogy elférjen az ember benne lefekve.
















































Kedvenc yaoi mangámmal 




Másnap reggel ShirakawaGo-ba mentünk, ami nincs onnan messze. Kb 45 pec volt busszal. Az ottani kis faházak rajta vannak az UNESCO világörökség listáján. Nagyon hangulatos volt, minden évszakban megvan a varázsa.




















Délután indultunk tovább Nagoyába. Ismét manga kávázóban aludtunk, de most egy másik láncnál szálltunk meg. Az ismerősöm, akihez mentünk oda azt ajánlotta. A szobánk mérete ugyan nagyobb volt, de se nem volt tiszta, se a szoba nem volt zárható, sőt ha ki akartunk menni a közös részre dartsozni, akkor lett volna rá esély, hogy eladják másnak a szobát ahol megszálltunk. Nem egészen értettük, de mindenesetre megoldottuk, először dartsozni mentünk és utána kértünk szobát. Így egészen reggelig a mienk lehetett. De annyira nem tetszett, hogy még egy éjszakát ott akartunk volna töteni, így az utolsó éjszakára visszaváltottunk a már jól bevállt Kaikatsu Clubra, ahol ismét nem csalódtunk. Reggel ellátogattunk a Shirori Kertbe, ahol a ponytok tanulmányozásával töltöttük az időt. Délután találkoztunk Yasu ismerősömmel és barátjával, akik elvittek minket gy kávézóba, ahol kimonot lehetett felpróbálni. Utána pedig vízipipázni mentünk, és indián pókerrel és társasjátékkal ütöttük el az időt. Estére Yasu elfuvarozott minket a szeretett manga kávézónkhoz, illetve reggel ide jött értünk. Ugyanis másnap egy sportlétesítménybe mentünk. A neve Spoccha. Egész napos jegyet vettünk, hogy legyen időnk kiélvezni a lehetőségeket. A belépőjeggyel mindent kipróbálhattunk benn. Volt görkoritól elkezdve baseballon át tollas röplabda stb is. De még a játéktermek játékgépei is megtalálhatóak voltak itt. Pl lövöldözős és a kedvenc zenés játékaim is. És ami hab volt, a tortán, a karaoke is ingyenes volt  belépőjeggyel. :D Ilyen helyet építhetnének Magyarországon is. Mikor elfáradtunk elvitt minket Yasu és a barátnője vacsározni egy helyi híres étterembe. Itt ettük eddig a legfinomabb rament Japánban. Végezetül pedig elvitt minket az állomásra ahonnan indult az éjszakai buszunk Tokyoba. De még nem mentünk vissza Chitoékhoz, mentünk tovább Kamogawába. 



































A délelőttöt a Kamogawa Sea Worldben töltöttük, a tengeri élővilágot csodáltuk. Délután megmutattam Babának, hogy hol is élek, elvittem a kolihoz és az egyetemre. Megmutattam nektértüi az óceánt, végül pedig egy indiai étteremben vacsoráztunk. Megakartam neki mutatni, mert a mézes sajtos nan kenyerük isteni :) Estére visszatértünk ismerőseinkhez Tokyoba.





























Mi is kaptunk belőle :D 



















Baba nem fél a koronától :D 



Másnap csak pihengettünk otthon, illetve ismét készítettünk nekik magyar ételt. Aznap megszabadultam a hajam egy részétől is, mert már manyira összecsomósodott hogy már hiába féssülgettem. Mint kiderült a sós levegő nem tesz neki jót. Meg nyilván az sem segített, hogy ki volt szőkítve. Utolsó nap elvittem Árpit egy japán fürdőbe. Chito anyukájától kaptunk ingyen belépőt, így csak a külön szaunavilágot kellett kifizetni. Reggel 11től este 7ig relaxáltunk. Másnap korán keltünk, hogy időben a reptérre érjünk. Miután láttam, hogy minden simán megy, útjára engedtem Babámat és hazajöttem.










                                                                Az utolsó ölelések




Hát itt tartok most, nemsokára pedig Anya jön 12.én, úgyhogy legközelebb akkor frissítek, ha az ő gépe is felszállt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése